Gondolom feltűnt, hogy október 22-e után kicsit befagyott a blogolás. Valahogy nem éreztem szükségét, hogy írjak. Minden olyan gyors volt, mint valami akciófilm egy-egy snittje. Nem bírtam a tempót, így belekavarodtam az egészbe. Nem volt teljesen tudatos, hogy ne írjak, talán csak szükségem volt némi időre, míg rendbe teszem magam. Túlságosan emocionális alkat vagyok, az lehet a baj. Én képes vagyok mindig több érzelmet belevinni/beleképzelni a dolgokba. Most kicsit minimalizáltam a kapcsolatomat a külvilággal.
Viszont most muszáj átnéznem, hogy mi is történt velem mostanában :D Megünnepeltük Mellow-val a híres-neves 18-at. Egy hétre rá afterpartiztunk egyet, de ezúttal csak a legszűkebb körben. Jobb is volt talán, mint a rendes szülinapi buli.
Huh, semmi más nem történt. Vagy csak ennyire untam volna magam? Komolyan, azon kívül, hogy megnéztem imádott sorozataim aktuális részeit, nem sok minden maradt meg.
Múlt héten szombaton ünnepeltük meg az Eni szülinapját, és mára megérkezett az ajándéka, amit a héten adunk majd oda neki. :) Sajnos a Bongo része nem sikerült olyan jól, mint tavaly, de azért én otthoni körben nagyon jól elvoltam. :)
A szünet pedig kezdetét vette a hét elején. Hálisten annyira nem untat, mint amennyire erre számítottam. Az Ingriddel kettecskén vagyunk itthon, és sokat beszélgetünk amolyan húg-nővér módra. Ez tetszik. :) Minden áldott nap főzünk valamit, hogy ne pusztuljunk éhen, meg eljárunk bevásárolni stb. Tegnap voltunk a dm-ben, így végre elhasználtam mind a három 50%-os kuponomat. Vettem egy spirált, egy szemhéjpúdert meg vettem hajfestéket is, de szigorúan ammóniamenteset! Nyáron egyszer be lett színezve a hajam, de az nem volt valami tartós. Gondoltam most kicsit sötétebbre váltok. :) Majd meglátjuk milyen lesz.
Természetesen ha őszi szünet, akkor táncpróbák. Egyszerűen évek óta elmaradhatatlan számunkra a teljes pihenés. Ma mindenki legnagyobb örömére jelmezes próba lesz, mivel november 22-én fellépünk az Operaházban (immár harmadszor). Arra jöttem rá, hogy szeretek ott fellépni, mert valami hihetetlen ott az akusztika.
No de sok beszédnek sok az alja, nekem meg mennem kell készülni. Majd jelentkezem, csók. Búcsúzóul itt van egy zene, de senki ne képzeljen bele bármiféle hátsó szándékot. Csupán szeretem ezt a számot.
"Minden hajnal övé marad.
Látja szállni a madarakat.
Hosszú, hosszú ideje vár.
Nem számolja a napokat már.
De amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből."
Utolsó kommentek