Emberek, miért nem vagytok képesek úgy látni a dolgokat, ahogy én? Miért zavar titeket ennyire, hogy adok neki egy esélyt? Az én döntésem, és ha nem jön be úgyis nekem fáj majd - nektek csak a vállatokat kell tartani zsepit nyújtva. ÉN gondolkoztam a dolgon, ÉN hoztam meg a döntést, ÉN beszélek vele és ha bajt csinálna az is csak az ÉN szívemet törné össze. NEKTEK akkor miért fáj? Miért kell olyan dolgokra felhívni a figyelmemet, amikről amúgy is tudok?! Egyáltalán miért kell bármit is mondani? Én is tisztában vagyok a dolog veszélyeivel but so what... VÁLLALOM.
Egyébként a napom frenetikus volt. Továbbra is imádok fizikán a longitudinális és transzverzális hullámokról beszélni, nyelvtanon csak testileg ott lenni és töriből dogát írni.
A lista pedig várat magára, nincs kedvem ezzel foglalkozni mert jelenleg a szülinapom NEM ÉRDEKEL. A legkevésbé sem, mert hálisten mindenki arra játszik, hogy elvegye a kedvemet tőle. Persze akadnak kivételek.
Utolsó kommentek