Olyan más lettem. Már nem azok a dolgok foglalkoztatnak leginkább, mint régen. Egyszerűen csak nem köt le. És pénteken, hosszú idő óta először nem lógtam el a diáknapot. Bevallom őszintén, hogy ez még engem is meglepett, pláne az, hogy még jól is éreztem magam. Voltunk Lussoniumban, ahová eddig sose sikerült eljutnom, ami elég nagy szégyen paksiként. Utána voltunk a Városi Múzeumban, ahol megnéztük az ehhez kapcsolódó kiállítást. :) A napot végül kártyapartival zártuk, speedeztünk egyet a Dórival. Fényképeztem is sokat, mostanában ez az egyik új szenvedélyem.
.jpg)
Egészen korán, már délben végeztünk mindennel, szóval mehettem is haza. Pihentem egy kicsit, meg összeállítottam pár szettet Polyvore-on, mert egyszerűen imádom. Azt hiszem, hogy az alkotás az, ami leköt. Minden, amibe beletehetem a személyiségemet érdekel - legyen az írás, képek készítése vagy bármi más. Máshogy gondolkozok, mint eddig. Amik eddig nem zavartak, most mindennél jobban idegesítenek és fordítva. Továbbra is vannak dolgok, amik felett egyszerűen nem lehet szemet hunyni, de máshogy kezelem őket. Úgy látszik, hogy szeptember 25-e mindig felnyitja a szemem valamire, hogy aztán ismét ismeretlen vizekre evezzek.
Most viszont megyek készülni, 6-kor tali a lányokkal, utána meg ki tudja, merre hív az este... :)
Utolsó kommentek