...már nem is azon járt az agya, hogy ő a világ legboldogtalanabb embere, hanem az, hogy van mellette valaki, aki sosem fogja otthagyni. Erre mindig rá kell döbbenni, még akkor is, ha nagyon szerelmesek vagyunk és az a bizonyos személy az egész világot jelenti nekünk. De sosem szabad elfeledkeznünk azokról, akik sokkal régebb óta ott álltak az oldalunkon, mai is ott állnak és fognak is, mert ők nem tűnnek el álomszerűen. Csak vannak, csendben, megértéssel és szeretettel. Nem bántanak, nem szólnak, nem szidnak, nem mennek el. Barátoknak nevezzük őket...
Utolsó kommentek