Akkor most hadd tartsak egy kis élménybeszámolót a hétvégémről. Csak így in medias res, ha nem baj.
Miután hétfőn megérkeztünk, alig tudtunk a seggünkön maradni, hogy meglátogassuk a Bongót is ilyen 'hosszú' idő után. Meg is tettük, ahogyan ezt valaki más is, akit egyelőre hívjunk csak seggfejnek. Hogy miért? Mert az.
Nem gondolod, hogy kicsit nagy az egód, és nincs mire haver? Bepunnyadtunk, nemde? Miket tesz ez a Pest... Na jó, nem leszek túl szemét, csak amennyire te vagy nagy, Szabolcs. (Kac-kac, remélem mindenki vette a lapot!)
Sok mindent eltűrök, kezdve onnan, hogy nyilvánosan megcsalnak, átvernek, fikáznak és utálnak, kibeszélnek, kiröhögnek, blablablaa, de azt, amit te művelsz, azt már nagyon nem tudom tolerálni. Vedd észre, hogy elcseszted! Eldobtad magadtól azt az embert, aki kitette érted a lelkét még akkor is, amikor elkezdted játszani a nagymenő pestit. De ezt elszúrtad! És egészen addig a napig, amíg meg nem tudtad, hogy nem a játékszered, nem is becsülted meg őt. (És fel ne merd tenni a kérdést, hogy honnan veszek ilyeneket...mi voltunk mellette, nem te.)
Most aztán igazán elemedben lehetsz...szidhatsz a hátam mögött, hogy én milyen egy bunkó vagyok, hogy én milyen pi**a vagyok...Nem érdekel. Viszont a pénteki kis megjegyzésed, tudod, mikor épp a csuklómat szorítottad, fájt. (Talán ez is közrejátszott a tegnapi bejegyzés megírásában.)
Igen - bevallom, szíven ütött. Szíven ütött, hogy ennyire tudatlan vagy. A sértegetéseidet pedig akár nyugodtan meg is tarthatod magadnak. Nem a jó emberrel húzol ujjat, ezt garantálhatom.
Nyugi, nem utállak. Mondjuk miért érdekelne? Én is csak egy kis senki vagyok a szemedben...jaa..hogy te valójában rám vagy féltékeny. Kösz az ötletet egyébként, hogy kiírhatnánk a Diával, hogy kapcsolatban vagyunk, igen kellemesen kiröhögtelek. Ahogy mindenki más teszi...
Utolsó kommentek