Nem értem. Egyszerűen csak nem értem. Az ember nem olyannak lett megteremtve, hogy igényelje a folyamatos fejlődést, vagy minimum az egy helyben toporgást? Vagy csak én vágyok erre, hogy mindig valami újat, valami jobbat mutassak fel az életben?
Ha pedig mégsem így jön össze, akkor is legalább a szintet próbálom tartani. Így mikor olyat lát az ember az utcán vagy hall egy kedves ismerőstől, ami egészen egyszerűen röhejes, azon röhögni kell. Nincs mese, nincs kegyelem.
Utolsó kommentek