But it's not fair.
Tegnap halálian unalmas napom volt. Kezdem azt érezni, hogy minden napom csak arról szól, hogy reggel felkelek, elmegyek suliba, ebédelek, hazamegyek majd megyek táncra. Táncon nincs semmi, illetve ami van, az borzasztó. Bár tegnap meglepően jó volt a hangulat tánc előtt az öltözőben...
Aztán következő nap mi vár? Felkelek, suliba megyek majd táncra. Ez a monotonitás kikészít. Ez az idő kikészít. Azt hiszem nem bírok létezni napfény nélkül. Ide a D-vitamint!
Táncon legalább most nem volt durva bemelegítés, bár azt kell hogy mondjam, a keddi próba olyan izomlázat hagyott maga után, hogy nem bírok magammal.
D persze oldotta a hangulatot egy jó időben jó helyen elejtett frappáns beszólással: "Lehet, hogy gyök alatt vagyok, de négyzetre emelek!" Akit érdekel a beszólás előzetes története, az vegye fel velem a kapcsolatot. :D
Aztán este tánc után gondoltam még bekapcsolom egy kicsit a gépet, hiszen úgyis meg kell nézni a farmomat...és érdekes figyelmeztető e-mail várt rám. Nem tudtam, mit is gondolhatnék. Aztán összeszedtem a bátorságomat, és megbeszéltük a dolgot. Kellemeset csalódtam.
Most meg itt ülök infón, és a kiadott feladat helyett nyomom a Facebookot meg a blogot. :D De nem ártana meggondolnom, hogy melyik osztálytársamat vegyem rá, hogy küldje el az órai munkát...
Utolsó kommentek