Na ennek is vége. Letudtuk Erdélyt, Norvégiát és Galántát is. Személy szerint én a székelyudvarhelyi előadást tartottam a legsikeresebbnek, lévén, hogy a norvég párja botrányos volt, még a tavalyi Cascaist is überelte. Galántával csak a hihetetlenül nehéz és megerőltető próbák miatt nem szimpatizálok, mert egyszerűen nem. A pénteki bemelegítés közben csak arra tudtam gondolni, hogy ez az egész nem ér ennyi fáradságot és gürcölést, hogy hagyjam abba a >tűzvirágolást<. Nem fogok színpadi előadásokba bocsátkozni erről meg drámai szenvedést játszani, úgysem fogom abbahagyni, ezt mindenki tudja.
Nem tudom, hogy lesz-e kedvem majd teljes élménybeszámolót tartani, meglátom mi lesz. Ha már írok, akkor írok rendesen, képekkel együtt...
xoxo
Utolsó kommentek