Musixbox

Idézet

A pletyka olyan, mint a víz. Addig keresgéli a felületek gyönge pontját, míg rá nem jön, hogy merre tud továbbhatolni.

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Utolsó kommentek

  • bejagyerek: Nehogy abbbbbahagggggggyad! Jó, amit csinálsz.. Sokszor olyan, mintha az én gondolataim olvasnám!:... (2011.10.15. 15:53) Be yourself - people will not like you anyway.
  • NapiTipp: Szia, a kontaktlencséhez még nekem se jött el az idő. Szerintem a szemüveg sokkal elegánsabb. De e... (2010.11.18. 09:32) Vííkend.
  • Utolsó 20

Július 5., hétfő.

 
Reggel korán ébredtem: várt a fogorvos és néhány apró dolog beszerzése az útra, mint az étel és az ital. Csak gartulálni tudok magamnak, hogy megint a legutolsó pillanatra hagytam. Egészen 3-ig rohangáltam a városban, mire minden meglett. Like it.
 
04: 00 PM: Úúúristen! Mindjárt utazok! Vár Skócia és Anglia, és LONDON! Te jó ég, mit vigyek? Londonban csinosnak kell lenni…de amúgy is! Segítség!
 
05:30 PM: Vajon szükségem lesz erre a pólóra is? Mindegy, berakom. Inkább legyen 20, mint 19.
 
06:21 PM: Ruhák bent, parfümök bent, cipők bent, fürdős cuccok bent…basszus. Fényképezőgép töltője. Meg a telefoné. Necces két hét lenne nélkülük…
 
06: 45 PM: Na, egész ügyes vagy lány. Még pont belefér a großbaden, aztán indulás.
 
06: 50 PM: Jaaaj anyu, miért aggódsz ennyit? Kész leszek, nyugi.
 
Negyed 8 körül el is indultunk itthonról, mert még előtte elugrottunk az Atihoz, hogy elköszönjek. Nyolcig kipakoltunk az irodából be a buszba, és ha emlékezetem nem csal, fél 9 előtt nem sokkal elindultunk a Nagy Útra.
 
 Goodbye Hungary, welcome new experiences!
 

 Július 6., kedd.

 
 
Ma konkrétan egész nap buszoztunk. Egy baleset miatt 3 órát álltunk az autópályán Németországban, majd még egyet, amíg az autópályarendőrségtől vártuk a továbbálláshoz szükséges papírokat. Jó kis kezdés, mi? Estére végre Dunkerque-be értünk és elfoglaltuk a szolidan berendezett Forma 1-es szállónkat. Több tucat emberrel közös vécé és fürdő, csak hogy minden a mi kényelmünket szolgálja. Holnap meg áááh…London calling. Bele se merek gondolni.
 
 

Július 7., szerda

 
A korai ébresztő után rögtön indulás a komphoz. A kompozás jó volt, elvoltunk a lányokkal a kajáldában meg a parfümériában. Lehet, hogy visszafele megveszem a Scarlettet, ha marad annyi pénzem. Majdnem négyezer forinttal olcsóbb, mint Magyarországon! De majd még meglátjuk.
 
10:37 PM: Jóóég, ez Dover! A Brit-szigeten vagyunk végre! Londonlondonlondon váár!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A St Paul's Cathedral előtt
 
 
Dél körül megérkeztünk Londonba. Egyszerűen mesés hely! Imádom! Első körben a St Paul’s Cathedral felé vettük az irányt. A vezetőség tagjai bementek, mi azonban csak kint a téren sétálgattunk. Utána jött a Westminster Abbey. Lélegzetelállító. Végre élőben láthattam Newton sírját (igen, a Da Vinci-kód engem is megfogott) és még sok másét is, mint Lady Diana vagy az Anyakirálynő temetési helyét.
 Az apátságot a világhírű Harrod’s üzletház követte – minden, mi szem-szájnak ingere a vaskos pénztárcával rendelkezőknek. Mi nem ezek közé tartoztunk, az arabok és az indiaiak viszont annál inkább. Legalább láttam élőben Louboutin cipőt, nem is egyet, hanem egy egész részleget. A játékosztályon voltunk el a legjobban azt hiszem, talán ebben közrejátszott az egyik eladó feszes feneke is és helyes pofija is. A nyálcsorgatás után megcéloztuk a Hotel Ibist, ami nem máshol, mint közvetlenül a Wembley Stadion tőszomszédjában helyezkedik el. Apám. Ekkora stadiont, mint ez! Este természetesen laza citromos Radlerezős meccsnézés, és nyertünk, mert én megmondtam. És az RTL Klub jósnője is azt állítja, a spanyolok nyerik a vébét.
 
Hát, a döntőben már ott vagyunk…
 

 Július 8., csütörtök

 
 
Reggel 8:30-kor volt a reggeli. Én hoztam egy rossz döntést, mert a tizedik emeleti szobámból az első emeletig körülbelül mindenhol megállt a lift. És a késést nem nézi jó szemmel a néni…Büntetést persze nem kaptam, mert az egészet megint csak azért kellett felfújni, hogy megmutassa a kisebbeknek, hogy ki az úr a háznál buszon.
Megnéztük a híres-neves őrségváltást a Buckingham Palotával együtt. Utána gyors iramban átvágtunk a Saint James Parkon, és beálltunk a kígyózó sorba a London Eye-hoz. Annyira szép volt London 135 méter magasból! Egyszerűen leírhatatlan…ajánlok mindenki figyelmébe egy londoni túrát, megéri. Dolgunk végeztével még maradt némi időnk a megbeszélt időpont előtt, így elsétáltunk a Downing Street-hez. Ott lakik a miniszterelnök és számos más politikus is a családjával. Miután kedves vezetőségbeli tagjainkkal összefutottunk, elindultunk az Oxford Street-re vásárolni. Voltunk New Look-ban, és vettem egy tök jó ruhát, illetve a többiek is beújítottak néhány szerkót. Este a Dávidékkal meg a csajokkal elnéztünk a Wembley Stadionhoz és a környékén tettünk egy kiadós sétát. Holnap az utolsó nap Londonban! Azután irány Edinburgh…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diaryofcintia.blog.hu/api/trackback/id/tr622162346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

picidia 2010.07.20. 13:41:21

hm. szép cipők :D
süti beállítások módosítása