Musixbox

Idézet

A pletyka olyan, mint a víz. Addig keresgéli a felületek gyönge pontját, míg rá nem jön, hogy merre tud továbbhatolni.

Naptár

április 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

Utolsó kommentek

  • bejagyerek: Nehogy abbbbbahagggggggyad! Jó, amit csinálsz.. Sokszor olyan, mintha az én gondolataim olvasnám!:... (2011.10.15. 15:53) Be yourself - people will not like you anyway.
  • NapiTipp: Szia, a kontaktlencséhez még nekem se jött el az idő. Szerintem a szemüveg sokkal elegánsabb. De e... (2010.11.18. 09:32) Vííkend.
  • Utolsó 20

bizalom (főnév)

1. Hit a saját elvárásainkban. Az abban való meggyőződés érzése, hogy egy személy vagy dolog az elvárásainknak, elgondolásainknak megfelelően fog viselkedni, az események azok szerint alakulnak majd.

A kölcsönös bizalom a jó kapcsolat alapja. Amikor megrendül a bizalom, akkor már nehéz azt visszaszerezni.


2. A kölcsönös egyetértés és kedvelés igen magas szintje, ahol már nem tartjuk szükségesnek a másik fél becsületességének, jó szándékának, értékeinek és tetteinek ellenőrzését, hanem biztosan tudjuk, hogy a lehető legjobb dolgokat gondolja és teszi majd. A másik fél teljes megértése.

A hosszú beszélgetések során erős bizalom alakult ki a lányban a fiú iránt. A gyermek nagy bizalommal fogadja a szülei segítségét.


3. Magabiztosság; meggyőződés a saját képességeink felől, és annak határozott tudása, hogy a jövőt a céljaink szerint tudjuk alakítani minden külső behatás ellenére.

A királynő nagy bizalommal tekintett a jövőbe, és kitartó türelemmel békét teremtett. A cégek alapítása a bizalmon alapul.

 

 

 

 

 

Hát igen. A bizalom. Az egyik legfontosabb dolog az életben. Van, aki megkapja és van, aki nem. Van, aki él vele, és van, aki kihasználja. Van, ahol egyáltalán nem is létezik.

Kétséges, hogy mi lesz a sorsa. Érdekel, hogy hajdani barátságunk (?) szikrái még újraéledhetnek-e valaha, vagy teljesen felélte minden bizalmunkat. Neki nem számítunk, s ha igen, hát nagyon jól leplezi. Nem foglalkozik velünk, és csak a látszatnak él. Azt hiszi minden oké így. Hogy ez így van jól. Kapcsolatunknak csupán egy színtere van, az Eszmény színpada, ám a Valóság mocskos mindennapjaiban egy 'szia' az egész. Nem több. Nem kérdezi meg, 'Hogy vagy?'. Nem keres, nem ír, csak ha valami kell neki. Egy kép. Egy ruha. Vagy csak némi információ. Anno ezt nem azonos neműek között dinasztikus házasságnak hívták.

 

Az egész olyan mű. Az egész olyan erőltetett. Félő, hogy későn veszi észre, hogy ennyi. Teljesen el fog minket veszíteni. Mikor már visszafordíthatatlan az egész...


 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://diaryofcintia.blog.hu/api/trackback/id/1501198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása